Az Erdélyi Ferences Provincia romlása és megújúlása.
A XVIII. században az Erdélyi Ferences Kusztódia szépen virágzott és fejlődött. 1729-ben megadta a Generális atya a Provincia rangot. Ekkor lett Szent István Királyról nevezett Provincia. A kolostorok szaporodtak Erdélyszerte. Megteltek rentagokkal. Élték a szép obszerváns-reguláris életüket. Szépen működött Csíksomlyón a nyomda és a ferences gimnázium.
Erre jött a leforrázás, a jozefinizmus kora.
II. József császár csak 10 évig uralkodott, 1780-tól, de az általa elindított áramlat 100 évig éreztette hatását a provinciában. T.i. beleszólt a szerzetesrend törvényébe, megváltoztatta, felforgatta azt. A provinciát a megyéspüspönek rendelte alá. A papképző teológiát is. Megszüntette a szerzetesi fegyelmet fentartó közösségi életet. A közös élet helyét a világi papi életforma vette át. Átalakították habitusukat is. Szűkebbre és sikkesebbre szabták. Színe fekete kellett legyen. Ezért nevezték ennek a kornak erdélyi ferenceseit „Fekete barátoknak.”